Figyelem! Filozofálás következik!
Mostanság a látszat korában élünk. Boldognak, gazdagnak, híresnek, szépnek próbálunk látszani. Miért? Tényleg azért, mert ez tesz boldoggá bennünket vagy csak elvárásoknak akarunk megfelelni? Mostanság túl sok dolgot azért teszünk, mert elvárják, ez engem frusztrál. Miért kell megfelelnünk állandóan másoknak? Gondolkodom rajta, próbálok ellene tenni, de csak nem megy. Irigylésre méltók a gyerekek, mert ők olyanok amilyenek. Nem akarnak másnak látszani, természetesen viselkednek, nem játszanak szerepeket, csak hát ugye ez felnőtt korban már nehéz. Mit fognak gondolni mások? Ez az egyszerű kérdés sokszor felmerül és változtat meg sok mindent. Többnyire a válasz az, hogy leszarom, de valójában nem. Esetleg néhányszor igen, de a tudatalatti ilyenkor is dolgozik. Talán félünk, hogy a valódi énünket nem is kedvelnék annyira a barátaink vagy miért kell ez a sok púder? Ha ezt a média csinálja tényleg, akkor idióták vagyunk, nem gondolkozunk, hagyjuk, hogy totál idegen emberek irányítsák az életünket. Én ezt nem akarom, de önkéntelenül is lapátolják az arcomba a sok marketing szöveget. Mostanság a látszat nagyon fontos, hisz kit érdekelsz, ha nem vagy szép, gazdag, népszerű, vicces, stb.? SENKIT! Ez lehet az oka, hogy belemegyünk ebbe a játékba, legalábbis én így érzem. Szívesen kipróbálnám egyszer milyen lehet maszk nélkül! Na majd talán egyszer…
